Sokfelé hallok kérdéseket a CV, azaz az állandó nyomású karburátorok működésével kapcsolatban. Ezt a témát egyszer s mindenkorra tisztázandó elolvastam pár honlapot, hátha valamit rosszul tudok, és összedobtam az alábbi szösszenetet.
A CV karburátor a hagyományos, sokak által ismert mechanikus tolattyús karburátor modernizált változata. A régi konstrukció előnye az egyszerűsége és időtállósága, ám a modern kor követelményeinek sok szempontból nem felel meg. Ugyanis ha kis fordulaton hirtelen nagy gázt húzunk, a motort nyakon locsoljuk egy csomó anyaggal, amit nem tud tisztességesen eldolgozni. Jobb esetben nem fullad le, csak kis rágtatásokkal nekilát keményebben dolgozni, rosszabb esetben leáll, esetleg köhögőrohamot kap, ha szegényebbre van fúvókázva. A hirtelen nagy gáz ugyanis sarkig nyitja a főfúvókát és a tolattyút, így általában túl sok benzin kerül az égéstérbe, vagy - mint már említettem a szegényre fúvókázott karburátorokat - túl sok levegő. Ez a helytelen működésen kívül két dologban lehet még probléma: tökéletlen az égés = fokozottan környezettszennyező, plusz a fogyasztásra sincs jó hatással.
A CV karburátorban a folyamat szabályozott, már-már automatikus. Ha ráhúzunk a gázra, egy pillangószelepet nyitunk ki. A tolattyú és a súbertű nem emelkedik meg azonnal, csak a motor fordulatszámával és terhelésével arányosan, hiszen a motor szívókapacitása a pillanatnyi fordulatszámon és a gázcsere jóságán múlik.
A pillangószelep (D) elfordulásakor a motor által keltett légnyomáscsökkenés (szívóhatás) a pillangószelep állásával arányosan jut tovább a gáztolattyúhoz (C), aminek az alján egy vagy több kis furat található. A motor szívóereje így nem csak a légszűrőre hat, hanem a tolattyú furatain keresztül kiszipkázza a levegőt a vákuumkamrából (N), amit egy gumimembránnal tömítenek (J). A membrán alatti tér szintén egy jól tömített kamra (M), ami a légszűrőből kapja a külső légnyomással egyező nyomású levegőt egy külön csatornán (A). Mivel a membrán alatt 1 bar nyomás van, a membrán felett pedig vákuum, a membrán megemelkedik, magával húzva a gáztolattyút és kiemelve a súbertűt a főfúvókából (I). A membránt a pillangószelep zárása után (vákuum csökkenés) az (O) jelzésű rugó tolja vissza alaphelyzetbe.
A hirtelen gázadáskor fellépő emelőerő tehát annál nagyobb lesz, minél jobban dolgozik a motor, azaz mindig pont annyi keveréket kap a henger bedolgozásra, amennyire éppen szüksége van. Ezért hát nem azonnal emelkedik a tolattyú és nyitja a tű a főfúvókát, hanem szép lassan, amennyit éppen szív a henger.
A karburátor további elemei, amik számunkra lényegesek:
(L) főfúvóka és perselye
(K) tűszelep a benzinszint kordában tartásához
(G) alapjárati fúvóka
(F) alapjárati keverékszabályozó csavar
(E) alapjárati keverék befúvónyílása
